

Gyümölcs – zöldség – déligyümölcs

Mangót már legalább 4000 évvel ezelőtt termesztettek Indiában. Kr. e. 400 körül a gyümölcs onnan terjedt el az egész ázsiai térségben: a maláj szigetcsoportról egészen Dél- Kínáig és Kelet- Ázsiáig. Ázsián kívül aztán két fokozatban terjedt el: az i. sz. 10. században az arabok vagy a perzsák vitték Kelet- Afrikába, majd a 16. században a portugálok hozták Európába, Kelet- Afrikába és Dél- Amerikába.
A mangó — csonthéjas gyümölcs, akárcsak a barack, vagy a szilva — a pisztáciával és a kesudióval mutat rokonságot. Az örökzöld fa óriásira megnőhet; akár a 40 méteres magasságot is elérheti, 7 m mély gyökerekkel és 10 m magas koronával. Az ültetvényeken kb. 10 - 20 méterig engedik nőni őket.
A mangó megél minden trópusi és szubtrópusi térségben. A termés vagy ültetvények nemesítése, vagy vadon terem.
Egész évben Malajziáról, Tájföldről, Indiából, Pakisztánból, Floridából, Mexikóból, Közép- és Dél- Amerikából, Nyugat- Indiából, Izraelből, Afrikából, a Fülöp- szigetekről és Hawaii-ról.
Nyersen gyümölcsként gyümölcssalátához, vagy bólék fűszerezéséhez használható fel. Püréként krémek, szörbetek vagy italok készíthetők belőle. Párolva kompót vagy befőzve lekvár alapanyaga lehet.
Ne tároljuk hűtőben, és más gyümölcsöktől, vagy zöldségektől elkülönítve raktározzuk. Az érett mangó érése során etilént bocsát ki. Az érett, egészben hagyott gyümölcs hideg helyen kb. 2 napig tárolható, a felszeletelt gyümölcsöt letakarva, vagy fóliába csomagolva hűtőben még 1 napig elrakhatjuk. Utóérés: szobahőmérsékleten.
Nem tanácsos a mangó fogyasztása után folyadékot inni, mivel gyomorbántalmakat okozhat, így kerülendő a tej, a víz vagy az alkoholtartalmú italok fogyasztása. Ez a 2 órás tilalom mind a friss gyümölcs, mind a mangókonzerv fogyasztása után betartandó. Ezen megszorítások okai egyelőre ismeretlenek.