

Gyümölcs – zöldség – déligyümölcs

A fügekaktusz Mexikóból származik; kevés vagy tüskét egyáltalán nem tartalmazó változatát már valószínűleg az aztékok előtt termesztették. Ferences szerzetesek vitték 1769-ben Kaliforniába. Az erősen tüskés változatait viszont a spanyol tengerészek már korábban exportálták, és elsősorban Dél- Afrikában, Indiában és Ausztráliában termesztették.
Mivel a kaktuszfélék családjába tartozik, a 3 - 4 méteres növény kedveli a száraz éghajlatot és évezredek óta az emberek és az állatok egyik fontos táplálékforrása. Lapított, ovális hajtásai a csúcson nőnek össze egymással. Itt „ülnek”a bogyók — 100 - 200 db kaktuszonként.
A vadon termő és a kultivált fügekaktusz mindenütt megél a trópusokon és a szubtrópusokon. Legnagyobb mennyiségben Mexikóban termesztik, kb. 3 millió tonnát évente.
Júliustól októberig főleg Tunéziából, júliustól decemberig Olaszországból és Törökországból, novemberben és decemberben Spanyolországból, novembertől áprilisig Peruból. Izrael az augusztusi keresletet elégíti ki. Egész évben importálják továbbá Braziliából és Kolumbiából.
Nyersen gyümölcsként fogyasztható, vagy gyümölcssaláta, illetve kiadós saláta készíthető belőle, vagy befőzhetjük.
Az érett gyümölcs kb. 2 napig tárolható szobahőmérsékleten, utóérés szintén szobahőmérsékleten.
A kaktuszfüge hashajtó!