Durián

Durián

Szinonímia:
Cibetgyümölcs
Plural:
Duriánok, Cibetgyümölcsök
Család:
Bombacaceae – Majomkenyérfa-félék
Faj:
Durio zibethinus

Eredet

A fa Nyugat- Malajziából és Borneóról származik.

Növény

A fa törzse vékony, koronája szélesen elterül, és kb. 30 m magasra nő. A fa sárgás- fehéres virágokat hoz, illata olyan, mint a megsavanyodott tejé. A teljes gyümölcs 5 kisebb gyümölcsből tevődik össze, amelyek mindegyike 2 -3 magot tartalmaz. Az érett durián azonnal lepotyog a fáról és nyomban heves harc indul meg értük — az emberek, az elefántok, a majmok és a cibetmacskák között.

Termesztés

Malajziában, Indonéziában, Tájföldön, Szingapúrban és a Fülöp- szigeteken.

Import

Rendszeres behozatal, többnyire Tájföldről.

Termés

Ehető:
a maghéj és a magok.
Élvezhetelen:
a héja és a húsa, a magok a maghéjba vannak beleágyazva.
Illat:
aki szereti a duriánt, az fantasztikusnak találja, aki viszont nem, az a sajt, a terpentin és a záptojás keverékének tartja.
Íz:
a fokhagyma, a hagyma, a mandula és a vanília keveréke, a durián- kedvelők különösen zamatosnak tartják, mások viszont visszataszítónak.
Mérete:
akár 30 cm hosszú, 12 - 25 cm átmérőjű.
Súlya:
akár 10 kg; a boltokban 3 - 4 kg-osok kaphatók.
Forma:
mint a sündisznó.
Héja:
zöldesbarnától olivazöldig, vékony, piramisalakú tüskékkel.
Maghéj:
krémszínű, puha, mégis szilárd, édes és ragacsos, mint a méz.
Magok:
kb. olyan nagy, mint a szelidgesztenye, íze a dióéra emlékeztet.
Érett állapotban:
minden íz- és illatjellemzővel rendelkezik.
Túlérett gyümölcs:
a maghéj avas, savanyú, és barna színű.
Éretlen gyümölcs:
nálunk nem kapható.

Felhasználás

Nyersen gyümölcsként, illetve vaníliafagyival, vagy pudinggal, esetleg rízzsel keverve. A magok olajban megpörkölhetők.

Tárolás

Alapjában véve a friss gyümölcsöt ajánlatos gyorsan elfogyasztani, markáns illata miatt; a felezett duriánt érdemes héjában tartani, a feleket összeilleszteni, és valamivel átkötni. Ilyen formában még maximum 1 napig tárolható; különben a gyümölcs már rég megerjedt volna.