Csonthéjasok

A csonthéjas gyümölcsök kifejezés egy gyűjtőfogalom, és minden olyan gyümölcsfajtát ide értünk, amely belsejében kemény mag található. A növények a mérsékelt éghajlatot kedvelik, a gyümölcsök nyáron és ősszel érnek be. Az Európában megtalálható termelési területeken először a cseresznye érik, majd a barack, ezt követően a sárgabarack, és a szilva. A teljesen megérett gyümölcs sok cuktrot tartalmaz és ezáltal nagyon édes. A csonthéjas gyümölcsök mind nyersen, mind főzve fogyaszthatók. Emellett készíthetők belőlük édes ételek, kompótok és gyümölcsös sütemények is.

A csonthéjasok kínálata első ránézésre nagyon áttekinthetőnek tűnik, pontosabb vizsgáltata azonban hihetetlen fajtagazdagságot mutat. E csoport a gazdaság szempontjából nagy jelentőségre tett szert, ide tartozik a sárgabarack (Prunus armeniaca), a cseresznye (Prunus avium) és a meggye (Prunus cerasus), a nektarin és a barack (Prunus persica), a szilva és a kerti szilva (Prunus domestica). Lédúsak és zamatosak, kiegészítik a nyári étrendet, ráadásul egészségesek is, és a nyári nagy melegben könnyen fogyaszthatóak. A napsugaraktól kényeztetve számos tápanyagot tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy testünk fittsége javuljon.

A csonthéjas gyümölcsök a zöldségek és a bogyós gyümölcsök mellett a legfontosabb vitamin- és ásványi anyag forrásnak számítanak. Emellett nagy mennyiségban tartalmaznak cellulózt is. Ez utóbbi ballasztanyagként felélénkíti a test emésztőrendszerét. Ezen kívül a csonthéjasokra jellemző, hogy magas a víztartalmuk. Továbbá sok gyümölcssavat, energiát nyújtó gyümölcscukrot tartalmaznak, valamint alacsony a kalóriatartalmuk, ami szintén hozzájárul a csonthéjasok egészségben betöltött fontos szerepéhez. Fehérjét és zsírt csak kis mértékben tartalmaznak. Emiatt fordulnak elő oly sok diétában.