Asztali szőlő

Asztali szőlő

Család:
Vitaceae = Ampelidaceae – Szőlőfélék
Faj:
Vitis vinifera

Akár az asztali, akár a hagyományos szőlőről beszélünk, nincs még egy olyan gyümölcs, amelynek nedüjéhez ennyi monda, mítosz, dal, vers, vagy történet kapcsolódna.

Eredet

A mai, Európában ismeretes szőlő a vadszőlőből származik, ami eredetileg a Kaszpi- tenger vidékein volt honos. Már a régi egyiptomiak is bort állítottak elő a szőlőből. A szőlőt mindig is a természet kitűnő ajándékának tartották. Végül a rómaiak voltak azok, akik a szőlőt a Földközi- tenger egész térségében elterjesztették. A gyarmatosítások révén az európai szőlővenyige más kontinensekre is eljutott.

Ma a szőlő a Föld szinte minden térségében megtalálható. Ennek ellenére a szőlővenyige leginkább a földközi- tengeri térséget kedveli, mivel ott meleg és mérsékelt az éghajlat. Ennek megfelelően gazdasági szempontból is ebben a térségben a legjelentősebb.

Termés

A szőlőszemek fajtától függően kerekek, oválisan vagy körte formájúak. Szintén a fajtától függően a színskála a zöldtől, a sárgástól és a borostnyánszíntől a rózsaszínig, a kékig, illetve a fektéskékig terjed. A gyümölcshús többé- kevésbé sok színezőanyagot, és fajtától függően kisebb, vagy nagyobb magokat tartalmaz.

Osztályozása

Import

Az asztali szőlő az osztrák piacokon egész évben megtalálható. Az előszezonban Olaszország, Görögország, Spanyolország és Törökország látja el asztali szőlővel az osztrák piacokat, miközben a téli hónapokban a szükségletet dél- afrikai, Chile-i, argentin és brazil szállítmányok elégítik ki.

Érési ideje

Régiónkban az asztali szőlő fajtától függően augusztus vége és október vége között érik.

Jelentősége az egészség szempontjából

Fajták és típusok

Kétféle csoportosítás létezik: az asztali szőlők bőséges kínálata egyrészt felosztható a héj színe alapján: fehér és piros szőlő. Másrészt a bennük található magok száma alapján: magot tartalmazó fajták és mag nélküli fajták.